Szakdolgozat és diplomamunka témák

Szakok:
| Mérnök Informatikus BSc | Műszaki Informatikai szak | Programtervező Informatikus BSc | Fizika BSc |

Témakörök:
| szoftverfejlesztés | orvosi informatika | méréstechnika | vezeték nélküli szenzorhálózatok | szenzorok | FPGA | elektronika | orvosi méréstechnika | Bluetooth | energetika | járműelektronika | példatár | épületinformatika | robotika | mechatronika | Android | Ipari kommunikáció | PLC | ágensek | Linux router |

Témavezetők:
| Gingl Zoltán | Kincses Zoltán | Matijevics István | Mingesz Róbert | Pletl Szilveszter | Szépe Tamás |

Szakdolgozat témák:

Mérnök Informatikus BSc

Szoftverfejlesztés pitvarfibrillációs EKG jelek spektrális analízisére
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A pitvarfibrillációban mért EKG jelek analízise igen hasznos információkat adhat a szívműködés elégtelenségeiről, a szívizom különböző részeinek állapotáról. A II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ és a Műszaki Informatika Tanszék kutatási együttműködést folytat olyan szoftverek kifejlesztésében, melyek a meglevő műszerek által adott adatokból képesek minél hatékonyabban információt kiynerni.
A feladat célja egy olyan megbízható, interaktív grafikus felületű szoftver megírása, mely az elterjedt formátumú adatfájlokból a jelek importálását és flexibilis spektrális elemzését elvégzi.
Vezeték nélküli gázszenzormodul szoftverfejlesztése fluktuációkkal javított érzékeléshez
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A félvezető és nanotechnológiai alapú gázszenzorok egyik kedvezőtlen tulajdonsága, hogy szelektivitásuk kicsi, a mért szenzorjelből nem lehet közvetlenül megállapítani a jelenlevő gázok típusát, koncentrációját. Gázkeverékek összetételének, koncentrációjának meghatározásához tipikusan többféle szenzor jeleinek egyidejű mérésére és analízisére van szükség.
Az utóbbi időben megjelent egy ígéretes módszer, ami egyetlen szenzor jelének mérésén alapul, viszont nem csak a jel átlagos értékét, hanem annak véletlenszerű ingadozásait is felhasználja az információszerzéshez - a módszer elnevezése ennek megfelelően "fluctuation enhanced sensing (FES)". A Műszaki Informatika Tanszéken kifejlesztett vezeték nélküli szenzormodul elektronikája alkalmas a jelek mérésére, egyelőre azonban az adatfeldolgozás kizárólag személyi számítógéppel történik.
A feladat célja egy olyan beágyazott szoftver fejlesztése, mely alkalmas a feszültségfluktuációk mérésére, a mért adatok szórásának, spektrális analízisének elvégzésére, valamint a feldolgozott információ megjelenítésére is.
FPGA protípus kártya tervezése mikrohullámú erősítők torzításának kiküszöbölésére
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: FPGA, méréstechnika
Napjainkban egyre gyakrabban használunk a vezeték nélküli eszközöket. Következésképpen nagy igény mutatkozik a vezeték nélküli hálózati infrastruktúra különböző komponenseire (antennák, erősítők) is. Jelen diplomamunka célja egy budapesti céggel való együttműködés keretében egy olyan programozható logikai kapumátrix alapú áramkör elkészítése, amely mikrohullámú erősítők működési paramétereit monitorozva igyekszik minimalizálni az erősítő torzítását.
TDC áramkör implementálása FPGA-n
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Kincses Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, FPGA
Két impulzus között eltelt idő nagypontosságú, akár pikomásodperces mérése számos különböző alkalmazás esetében fontos lehet. Ilyen alkalmazások például az úgynevezett TOF (Time-Of-Flight) szenzorok, az optikai korrelációs spektroszkópok, a pozitron emissziós tomográfok, és pulzus pozíció demodulátorok. A két impulzus között eltelt idő mérési pontosságának korlátja a mérőeszköz órajel generátorának maximális frekvenciája. Ennek a korlátnak a kiküszöbölésére különböző eljárásokat fejlesztettek ki, melyek közül az egyik a TDC (Time-To-Digital Converter). A hallgató feladata egy ilyen TDC áramkör megvalósítása az FPGA-n, továbbá az FPGA-s fejlesztőkártyához csatolható a jelek illesztését végző kiegészítő kártya tervezése.
Napelemek használata az energiatermelésben
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: energetika
Feladat: Meg kell építeni napelemet tartalmazó energiatermelő egységet, amely alkalmas pályakövetési algoritmussal mindig a legnagyobb hatásfokkal működni, a vezérlő áramkör léptetőmotort hajtson.
Fel kell dolgozni az organikus napelem (OPV) felhasználásának kérdéseit is. Matlab segítségével modellezze a rendszereket és hasonlítsa azokat össze.
Programozható gyújtáselektronika Otto-motorokhoz
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Feladat: A feladat egy gyújtáselektronika modul kifejlesztése 2 és 4 ütemű Ottó-motorhoz, mely a robbanáshoz szükséges szikrát generálja. Az áramkör képes legyen egy adott fordulatszámhoz adott előgyújtás értéket hozzárendelni, valamint tudja korlátozni a motor maximális fordulatszámát. A modult mikrovezérlővel kell megvalósítani. A megfelelő előgyújtás értékeket egy felhasználói szoftver segítségével lehessen beállítani, amely soros adatkommunikációt folytat a mikrovezérlővel, ami a kapott értékeket eltárolja memóriájába későbbi felhasználáshoz. A program adjon lehetőséget a pillanatnyi fordulatszám és előgyújtási szög megfigyelésére a motor működése közben. Ezeket jelenítse meg valós idejű diagramokon. Legyen lehetőség ezen felül a beállított előgyújtás értékek eltárolására a számítógépen, valamit a lementett értékek visszatöltésére a felhasználói programba. A kisebb károsanyag kibocsátás, és a motor alacsonyabb üzemeltetési költsége érdekében, a modul alkalmazása tegye lehetővé alternatív üzemanyag használatát, mint például az E85.
Példatár Microchip PIC vezérlővel - 1
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: példatár
Feladat: A példatárnak tartalmazni kell 10 jellegzetes témakört mikrovezérlők programozására. A példák alapoktól kezdve magyarázzák el az adott feladatok megoldását. A példák a következők: ...
Ügyfélhívó rendszer vezetéknélüli eszközökkel
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Feladat: Az ügyfélhívó rendszer kezeljen több csoportot, tegye lehetővé a csoportok közötti átfedést. A kijelző a sorszám mellett a megfelelő ügyintéző számát írja ki. A vezetékes összeköttetés mellett vezeték-nélküli kapcsolatot is lehessen választani.
Intel 8051 mikrovezérlővel megépített kísérleti panel
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: elektronika
Meg kell építeni egy 8051 mikrovezérlőn alapuló panelt, amely tartalmaz:
ledeket, kapcsolókat, 7 szegmenses kijezőt, stb. Biztosítani kell a 4 x 8 portlább kivezetését csatlakozóval a további bővítés érdekében. A táplálást egy külső egység biztosítsa.
Vezeték nélküli szenzorhálózatok alkalmazása üvegházakban
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Crossbow TelosB mote-ok segítségével üvegházban kell mérni hőmérsékletet, páratartalmat és a mért értékek alapján, ha szükséges beavatkozást végezni hőmérséklet, páratartalom és földnedvesség beállítása érdekében. A mote-ok tárolják el a mért adatokat a memóriájukban, és ha egy vezérlőüzenetet kapnak, akkor küldjék el a bázisállomásra. A programok írása nesC és Java nyelven történjen.
Oszcilloszkóp mérőszoftverek fejlesztése
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A modern digitális oszcilloszkópok nagy része számítógéphez köthető, és számítógépen futó szoftverek segítségével is vezérelhetők. Azonban, sajnos az oszcilloszkópokhoz ingyen adott szoftverek számos korláttal rendelkeznek.
A hallgató feladata, hogy néhány korlátot egyéni szoftver készítésével kiküszöböljön.
Rendelkezésre álló oszcilloszkópok: Rigol VS5042D, Tektronics DPO 2024, Tektronics TDS 2002C.
Zaj alapú logika vizsgálata
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Fizika BSc
Bár a hagyományos logikai áramkörökkel működő eszközök elterjedtek és megbízhatóan működnek számos tanulmány azt vetíti előre, hogy hamarosan el fogják érni teljesítőképességük határait. Ezért számos kutatás folyik új logikai platformok létrehozására. Ezek egyike közé tartoznak a kvantumszámítógépek. Másik lehetőség a zajok használata különböző logikai műveletek megvalósítására, ezt a lehetőséget már számos cikkben vizsgálták.
A szakdolgozat témája ezekhez az alapkutatásokhoz kapcsolódik. A hallgató feladata a zaj alapú logika lehetőségeinek vizsgálata. Szimulációk, protokollok tervezése, áramkörök tervezése, megvalósítása, tesztelése.
Flexibilis, valamint szilárd érintés érzékelő szenzor fejlesztése
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: szenzorok
Egyes érintés érzékelő szenzor típusok mint számítógép beviteli eszközök (touchpad) közismertek, azonban ezek flexibilis változatai kevéssé elterjedtek. Ez utóbbiakat többek között orvosi műszerek vagy robot talp érzékelők kifejlesztéséhez lehetne használni. A szakdolgozat célja a technológiák összehasonlítása, valamint egy flexibilis és egy szilárd felépítésű érintés érzékelő fejlesztése az Edaq530 rendszerhez.

Hallgatók által már választott témák:

Mikrovezérlő-alapú idődigitalizálás ns alatti felbontással
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Varjasi Róbert
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Az időtartamok digitális mérését a legegyszerűbben egy stabil frekvenciájú számlálóval végezhetjük el, ami minden mikrovezérlő alapperifériái közé tartozik. A mérési elv szerint lényegében azt számoljuk meg, hogy a mérendő időtartamba hányszor fér a számlálót vezérlő jel periódusideje. Mivel egy egész számot kapunk eredményképpen, az idő digitalizálsa történik, a maximális kvantálási hiba a periódusidő fele. Ez gyakran pontatlanná teszi a mérést, a kvantálás hiba rövidebb időtartamok esetén túl nagy lehet, ezért különböző módszereket alkalmaznak a hiba csökkentésére.
A feladat során a mérési időablak kvantálási időnél finomabb determinisztikus és/vagy véletlenszerű eltolásaira alapuló módszerrel növeljük a mérési felbontást ns tartományba.
A feladat célja a C8051F410DK mikrovezérlőkitre épülő kiegészítő áramkör tervezése és megépítése, mely elvégzi a szükséges időtolásokat. Továbi fontos cél a mikrovezérlőn futó szoftver kifejlesztése, mely a megfelelő jelfeldolgozási algoritmusokkal képes a mérési időfelbontás növelésére.
Hordozható DDS jelgenerátor fejlesztése
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Balogh Krisztián
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A DDS (direct digital synthesis) az egyik legmodernebb eljárás időfüggő analóg jelek precíz előállítására. A módszer lényege az, hogy a kívánt jelalakot digitális formában előállítjük, majd egy digitál/analóg átalakító segítségével valós jellé alakítjuk.
A feladat célja egy olyan DDS integrált áramkört alkalmazó hordozható jelgenerátor tervezése és elkészítése, mely elemről üzemeltethető, beépített C8051F410 mikrovezérlőre alapul és számítógéphez is csatlakoztatható USB porton keresztül. A jel amplitúdója, frekvenciája és a jelalak a nyomógombokkal állítható, az aktuális állapot alfanumerikus kijelzőn látható.
Univerzális 4-20mA szenzormodul fejlesztése
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Boros Péter Bálint
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Az ipari távadók egyik legelterjedtebb jelformája a 4-20mA tartományú áramkimenet. A szenzorok jelét analóg jelkondicionáló áramkörökkel tudjuk a szükéges áramjellé konvertálni, ugyanakkor elektronikai szempontból a szenzorok jelentősen különböznek, gyakran nemlineárisak, hőmérsékletfüggőek, így igen komplikált és kevéssé flexibilis analóg elektronikai tervezést igényelhet a feladat. A modern, nagyfelbontású analóg/digitális átalakítókat tartalmazó kevert-jelű mikrovezérlők megjelenése nagymértékben egyszerűsítheti a feladat megoldását, mivel a szenzorok többségét akár közvetlenül csatlakoztathatjuk a mikrovezélőhöz, szftveresen végezhetjük a jelkondicionálás döntő többéségét, és a feldolgozott digitális jelet egyszerűen alakíthatjuk 4-20mA tartományú áramjellé.
A feladat célja egy univerzális, mikrovezérlőre épülő 4-20mA szenzormodul kifejlesztése, elkészítése és több gyakran használt szenzorral való tesztelése.
24-bites szenzor-USB interfész mérőszoftverének fejlesztése
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Balog Tamás Péter
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A modern szenzor-USB interfészek lehetővé teszik, hogy a szenzorok jeleit egy kisméretű, kompakt eszköz segítségével az USB porton keresztül számítógépbe vihessük és valós időben feldolgozhassuk, megjeleníthessük. A Műszaki Informatika Tanszéken kifejlesztett szenzor-USB interfész univerzális portjai számos különféle szenzor közvetlen csatlakoztatását teszik lehetővé, így pusztán a számítógépen futó szoftver megváloztatásával szinte korlátlan számú mérőműszert fejleszthetünk ki. Az így kapott úgynevezett virtuális műszereknek nagyrésze szoftver, ugyanakkor nagyon is valódi méréseket végeznek el.
A feladat célja a legújabban kifejlesztett, 24-bites A/D konverterre épülő szenzor-USB interfész JAVA-alapú szoftverének kifejlesztése, mely univerzálisan alkalmazható számos mérési feladatra.
Bluetooth fotopletizmográf fejlesztése szívritmus-jellemzők mérésére
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Griecs György
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A fotopletizmográfiás elv alapján egyszerűen mérhetővé válik a szívműködés hatására az ujjban létrejövő vértelítettség időbeli változása. Ha egy infra LED segítségével az ujjat átvilágítjuk, majd az átjutó fény mennyiségét infra fototranzisztorral mérjük, az ujj vértelítettségével közel arányosan változó jelet kapunk.
A cél egy olyan áramkör kifejlesztése, mely tartalmazza a LED és fototranzisztor kezeléséhez szükséges analóg áramköröket, a kevert-jelű mikrovezérlőt, mely a jelek digitlizálása mellett ezek továbbítását is elvégzi Bluetooth kommunikáció segítségével. A jeleket fogadó, megjelenítő és a szívritmus-jellemzőket kiszámító személyi számítógép szoftverének elkészítése is feladat.
FM demodulációs algoritmus kifejlesztése hangkártyás mérésekhez
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Molnár Melinda
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A számítógépek egyetlen analóg be- és kimeneti portját a hangkártya adja, mely minden számítógépen megtalálható. A jelek amplitúdóját nagy, 16-bites felbontással lehet mérni, ugyanakkor a pontosság kicsi, és az egyik fő hátrány, hogy a bemenet AC-csatolt, azaz nem lehet időben lassan változó jeleket mérni. Ha ezeket a jeleket frekvenciamodulált jelekké alakítjuk, akkor egyrészt lehetővé tehetjük DC jelek mérését, másrészt a pontosságot és megbízhatóságot is megnövelhetjük.
A cél egy nyílt-forrású JAVA alapú szoftver megírása, mely gyors, optimalizált frekvencidemodulációs algoritmus segítségével képes a mért jeleket valós időben képes grafikusan megjeleníteni, tárolni. A demodulált jelek valós értékekre skálázását és néhány fontosabb jelfeldolgozási lehetőséget is biztosítani kell.
Adaptív szűrő megvalósítása FPGA újraprogramozható áramkörön
Implementation of adaptive filter using reconfigurable FPGA circuit
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Bata András
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Kincses Zoltán
Szak: Mérnök Informatikus BSc
Témakör: FPGA
Az adaptív szűrők alkalmazása egyre nagyobb teret hódít napjainkban. Ez nem véletlen, hiszen jól alkalmazhatóak olyan esetekben, melyekben a hasznos jel olyan zajjal terhelt, mely folyamatosan változik. A hallgató feladata megtervezni egy adaptív szűrőt, majd implementálni azt egy FPGA újrakonfigurálható áramkörön.
Vezeték nélküli fotopletizmográf fejlesztése szívritmus-jellemzők mérésére
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Taylor John Sándor
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Kincses Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A fotopletizmográfiás elv alapján egyszerűen mérhetővé válik a szívműködés hatására az ujjban létrejövő vértelítettség időbeli változása. Ha egy infra LED segítségével az ujjat átvilágítjuk, majd az átjutó fény mennyiségét infra fototranzisztorral mérjük, az ujj vértelítettségével közel arányosan változó jelet kapunk.
A vezeték nélküli szenzorhálózatok sok egymással rádión keresztül kommunikáló szenzorból úgynevezett mote-ból épülnek fel. A mote-ok a beépített, vagy egy kiegészítő kártyával hozzájuk csatolt szenzorokon keresztül képesek különböző fizikai mennyiségek mérésére.
A hallgató feladata, hogy egy IRIS típusú mote-hoz elkészítsen egy olyan szenzorkártyát, mely tartalmazza a LED és fototranzisztor kezeléséhez szükséges analóg áramköröket. Emellett el kell készítni a mote-on az új szenzorkártyát kezelni képes driver-t, valamint a PC oldalon a mérési adatokat megjelenítő és elemző szoftvert is.
Véletlen szám generátor implementálása FPGA-n
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Lippai Gábor
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Kincses Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, FPGA
Bár a legtöbb modern jelgenerátor képes zajt is létrehozni, ennek a spektruma és eloszlása általában rögzített. Kutatási feladatokban ugyanakkor szükség lehet szélesebb körű zajtípusok létrehozása. A hallgató feladata egy 1/fα zajgenerátort megvalósító áramkör implementálása az FPGA-n, továbbá az FPGA-s fejlesztőkártyához csatolható kiegészítő kártya tervezése.
SunSPOT alapú segway készítése
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Varga Csaba
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: robotika, mechatronika
SunSPOT felhasználásával készíteni kell egy segway-t, távirányításos irányítással. A segwayt legoból kell készíteni. Mivel a sunspotban vannak beépített szenzorok(gyorsulási szenzor stb.), így ezzel lehetne irányítani a legot, hogy ne dőljön el.
Mikrovezérlővel megépített LED panel vezérlése Android operációs rendszerű okos telefonnal
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Rigó Nándor
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: Android, elektronika
A munka ismerteti az Android rendszert, a felhasználói felületet. Elemezi a platformot, valamint a hardveres követelményeket, amelyek az Android rendszer sajátjai. Bemutatja a fejlesztői környezeteket, valamint a tesztelési lehetőségeket. A mikrovezérlővel megépített lap hardver és szoftver ismertetése, megtervezése és megépítése. Ismertetésre kerül a Bluetooth és USB szabvány. A kész, működőképes rendszer bemutatása, a felhasználási területek felhasználása.
Hőmérséklet szabályzás GSM hálózaton keresztül
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Kiss József
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Feladat: A készülék általános célú GSM alapú távjelző modul, amely bemeneti indítójel (pl. infravörös mozgásérzékelő, riasztóközpont kimenet) hatására képes SMS küldésre és/vagy tárcsázásos hívásra.
Az eszköz kis helyigényű, kompakt kivitelű, így egyszerűen, kevés beruházással illeszthető a legkülönbözőbb típusú riasztórendszerekhez pl.: lakásriasztókhoz, valamint felügyelni kívánt eszközökhöz, berendezésekhez, legyenek azok új telepítésűek, vagy akár előzőleg installált, beüzemelt rendszerek. A készülék felépítését tekintve egy kártya független ipari GSM adó-vevő egységet tartalmaz, valamint egy intelligens mikrovezérlőt, amelyek egymással együttműködve látják el a kívánt feladatot.
Autómodell irányítása Bluetooth kommunikációt megvalósítva Android operációs rendszerrel
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Lipcsei Imre
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, Android, Bluetooth
Feladat: A Bluetooth jel fogadására alkalmas autómodell irányítására a mobil eszköz gyorsulásszenzorát használjuk: A készülék előre döntésével a modell előre mozog, hátra döntésével tolat, valamely oldalra fordításával pedig kanyarodik. Így a mobilkészülék kormányként funkcionál.
Pára- és hőmérséklet rögzítő rendszer helymeghatározással
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Nyistyár Attila
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, szenzorok
Feladat: Készítsen egy adatrögzítő "doboz"-t, amelyet bármilyen repülésre, lebegésre alkalmas eszközzel fel lehet juttatni a kívánt helyre, magasságba. Feladata hőmérséklet- és páratartalom rögzítése időbélyegzővel, GPS koordinátákkal és magassági értékkel. Az értékek kerüljenek egy adatbázis kezelőbe (például OpenOffice adatbázis kezelője) kiértékelés céljából.
Robot távirányítása interneten keresztül
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Kalózi Zsolt
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, robotika
Feladat: Készítsen el egy olyan robot távirányítót, amelyik rendelkezik a következő tulajdonságokkal:
- Parancsok küldése a robot előre-hátra mozgatására,
- A törzs jobbra-balra forgatására 90 fokot, előre döntésére 90 fokig
- A fej bólint 90 fokig, jobbra-balra 90 fok forgás
- A kéz mozgatása mint az emberi kéz
- A 3 újj fogjon meg tárgyat
- Akadály esetén a robot kerülje ki az akadályt
- Visszajelzés a parancsok végrehajtásáról
- Számítógépen írjon 4GL nyelven programot amelyik szimulálja a robot mozgását egy n x m-es hálón, ahova különböző méretű akadályokat lehet elhelyezni.
- A fenti feladatokat interneten keresztül valósítsa meg, felhasználva a roboton levő és a robotot követő kamerákat is.
Robot távirányítása
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Janki Teréz
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, robotika
Feladat: Készítsen el egy olyan robot távirányítót, amelyik rendelkezik a következő tulajdonságokkal:
- Parancsok küldése a robot előre-hátra mozgatására,
- A törzs jobbra-balra forgatására 90 fokot, előre döntésére 90 fokig
- A fej bólint 90 fokig, jobbra-balra 90 fok forgás
- A kéz mozgatása mint az emberi kéz
- A 3 újj fogjon meg tárgyat
- Akadály esetén a robot kerülje ki az akadályt
- Visszajelzés a parancsok végrehajtásáról
- Számítógépen írjon 4GL nyelven programot amelyik szimulálja a robot mozgását egy n x m-es hálón, ahova különböző méretű akadályokat lehet elhelyezni.
Robot távirányítása interneten keresztül WiFi Router felhasználásával
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Kiszel Kristóf
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, robotika
Feladat: Készítsen el egy olyan robot távirányítót, amelyik rendelkezik a következő tulajdonságokkal:
Egy wifi router, egy szervovezérlő, a szervomotorok, egy tárolóegység (például SD kártya) és érzékelők alkotják a robot lényegi részét, ezek kerülnek be egy járótestbe.
A router célszerűen olyan, amin le lehet cserélni az alapértelmezett firmware-t, például egy Linksys WRT54GL, de bármelyik másik megfelel amelyikre telepíthető például OpenWRT. A robot így vezeték nélküli hálózaton keresztül kapcsolódna az internetre, ahol egy weboldalon keresztül lehetne neki utasításokat adni, lekérdezni az érzékelők állapotát, esetleg új programot tölteni rá. Ezt az internetes felületet úgy is meg kell írni, hogy mobiltelefonos kijelzőkön is jól használható legyen.
32 bites mikrovezérlőn alapuló zajgenerátor megvalósítása
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Szabó Ádám
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Bár a legtöbb modern jelgenerátor képes zajt is létrehozni, ennek a spektruma és eloszlása általában rögzített. Kutatási feladatokban ugyanakkor szükség lehet szélesebb körű zajtípusok létrehozása (pl. sávhatárolt fehér zaj vagy 1/f-zaj). A feladat színes zajokat létrehozó eszköz megvalósítása.
EKG jelek feldolgozása mikrovezérlőn és megjelenítés grafikus kijelzőn
ECG signal processing using microcontrollers and its presentation via graphical displays
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Rusz Miklós
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szak: Mérnök Informatikus BSc
Az EKG jelek hasznos információkat szolgáltatnak a szív aktuális állapotáról, ezek regisztrálása, elemzése segítségével jól nyomon követhető a szív állapota. A feladat olyan algoritmusok implementálása, optimalizálása korlátozott erőforrásokkal rendelkező mikrovezérlőn, melyek segítségével számos hasznos információ jeleníthető meg a mikrovezérlőhöz kötött grafikus kijelzőn. A feladathoz tartozik még a grafikus kijelző használatának megfelelő dokumentálása, valamint olyan függvények létrehozása, melyek a későbbiekben felhasználhatók más projektekben is.
Modellautó alapú robotalváz fejlesztése BeagleBoard számára
The development of model car-based robot chassis for BeagleBoard
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Zana Roland
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szak: Mérnök Informatikus BSc
A BeagleBoard és más hasonló, ARM alapú egylapos PC-k teljesítménye már elegendő arra, hogy egy autonóm robot esetén már komolyabb feladatokat is meg lehessen oldani. A szakdolgozat célja egy olyan, modellautón alapuló robotalváz elkészítése, mely kompatibilis a BeagleBoard-al. A alváz tartalmaz egy mikrovezérlőt is, így akár önállóan is képes alapszínű feladatok ellátására, valamint a BeagleBoard is mentesül az alacsony szintű feladatok alól. Az alváz e mellett tartalmazza a tápellátáshoz szükséges elektronikát, akkumulátorokat, valamint az alapvető szenzorokat, aktuátorokat. A feladat tartalmazza a modellautó mechanikai átalakítását, a szükséges elektronikai áramkörök elkészítését, valamint az alvázat vezérlő mikrovezérlő programozását.
Valódi véletlenszám-generátor megvalósítása
Implementation of true random number generators
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Nagy Julianna
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Fizika BSc
A kriptográfiában alapvető fontosságuak azok a véletlenszám-generátorok, melyek nem csak pszeudovéletlen-számokat állítanak elő, hanem valódi, kiszámíthatatlan "igazi" véletlenszámokat. Ennek megvalósítására általában egy fizikai folyamatot hívnak segítségül.
A hallgató feladata egy olyan valódi véletlenszám-generátor létrehozása, amely elegendően gyors és pontos, valamint USB-n keresztül a számítógéphez lehet kötni.
Bluetooth alapú mérőműszerek fejlesztése
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Kállai Ádám
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A feladat olyan akkumulátoros eszközök és mérőműszerek fejlesztése, amelyek akár számítógépekkel, akár mobiltelefonokkal tudnak kommunikálni. Az eszközök mérhetik szenzorok jeleit (pl. gyorsulás, szögsebesség, hőmérséklet, nyomás, páratartalom…), laptoppal (esetleg okostelefonnal) kiegészítve pedig akár hordozható oszcilloszkópként is használhatók.
JAVA alapú mérő és adatelemző szoftver fejlesztése mobiltelefonra
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Zámba Richárd
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A feladat olyan JAVA alapú mérő és adatelemző szoftver fejlesztése érintőképernyős okostelefonra, mely segítségével tudományos célú méréseket lehet végezni, továbbá demonstrációs kísérleteket is be lehet mutatni. Maguk a mérőeszközök Bluetooth segítségével kommunikálnak a telefonon futó szoftverrel. A szoftver feladata a mérések vezérlése, az adatok megjelenítése, valamint a felhasználó utasításainak követése.
Alacsony költségvetésű, 8051 alapú robot megvalósítása
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Hankó Gergely
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A középiskolai/egyetemi hallgatók természettudományok érdeklődését jelentősen növelik azok a kísérletek, melyek során ők maguk férhetnek hozzá az aktuális technikai vívmányokhoz. Ilyenek például a robotok is. Ezeket beépítve a kísérletező oktatásba, a hallgatók motivációja nagy mértékben javítható. Azonban ahhoz, hogy ezek a robotok elterjedjenek szüksége, hogy a költségük minél alacsonyabb legyen, ugyanakkor funkcionalitásukban minél többet nyújtsanak.
A hallgató feladata egy olyan kerekes, vezeték nélküli robot megvalósítása, mely olcsó eszközök segítségével könnyen megvalósítható, ugyanakkor alkalmas a leggyakrabban előforduló robot programozási feladat demonstrálására.
Intelligens kijelző ipari szenzorok számára
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Luli Zoltán Győző
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, mechatronika
Az iparban számos távadó interfész létezik. Ezek jelének megjelenítése néha drága, ipari mérőműszereket igényel, ráadásul különbözőket az egyes interfész típusoknak megfelelően. A szakdolgozat célja egy olyan univerzális mérőeszköz elkészítése, mely számos távadó jelét képes fogadni, megjeleníteni, és, szükség esetén átalakítani, hogy az más műszerekkel is feldolgozható legyen.
A műszer Atmel AVR mikrovezérlőn alapul, 2 soros LCD kijelzőn jeleníti meg az adatokat, illetve szükség esetén számítógéphez köthető, így számítógépen további adatfeldolgozást lehet végezni. A távadók számára rendelkezésre álló interfészek: feszültség bemenet (1, 10, 100 választható erősítéssel), 4-20 mA-es áram bemenet, RS232, RS485, feszültség és áramgenerátor kimenet.
Hordozható, Bluetooth alapú EKG-mérő fejlesztése szívritmus-jellemzők mérésére
Development of a Portable, Bluetooth based ECG meter for the measurement of heart rhythm features
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Tóth Edina
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Fizika BSc
Az EKG egy elterjedt eszköz a szívritmusnak, illetve általánosabban, a szív állapotának figyelésére. A feladat egy olyan kisméretű, mobiltelefonnal vagy számítógéppel Bluetooth interfészen keresztül kommunikáló eszköz kifejlesztése, mellyel az EKG körbe megmérhető, valamint a csalatkoztatott eszköz kijelzőjén megjeleníthető. A mérőeszköz hasznos demonstrációs eszköz lehet a középiskolai, valamint az egyetemi oktatásban is.
Ipari kommunikációk egy gyakorlati megvalósítása
A practical implementation of industrial communication systems
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Drubina Ádám
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Pletl Szilveszter
Szak: Mérnök Informatikus BSc
Témakörök: Ipari kommunikáció, PLC
A különböző típusú villamos motorok PLC-s működtetése az ipari irányítástechnika igen gyakori feladata. A feladat megoldásához a villamos motorhoz kapcsolt frekvenciaváltókat alkalmaznak. Legtöbbször a működtetni kívánt villamos motor így a hozzá kapcsolt frekvenciaváltó nem közvetlenül a PLC közelében, hanem attól távol helyezkedik el. A PLC és a frekvenciaváltó között ekkor valamilyen terepi buszrendszer (DeviceNet, ProfiNet, ProfiBus) kiépítésére van szükség. A hallgató feladata egy OMRON PLC és frekvenciaváltó DeviceNet terepi buszon történő összekapcsolása, és a hajtásvezérlés elkészítése.
Khepera III robot kibővítése vezeték nélküli kommunikációval, iránytű szenzorral és logolási képességgel
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Kovács Dániel
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: robotika
Beltéri mobil robotoknál gyakran nincs lehetőség külső lokalizációs rendszerekhez kapcsolódni, így a robotnak saját szenzoraira kell támaszkodnia navigáció közben. A navigáció megbízhatóságát alapvetően befolyásolja a lokalizáció pontossága. Mobil robot lokalizációjának alapvető része a lokális elmozdulások összegzéseként számolt odometria, amit érdemes validálni kiegészítő, időben nem változó hibájú szenzorral, mint amilyen az iránytű. A szakdolgozat célja a KoreBot II számítógéppel bővített Khepera III robot kiegészítése drótnélküli kommunikációs lehetőséggel (bluetooth vagy wifi) külső irányító egység felé, iránytű szenzorral, valamint adatrögzítési képességgel, amivel lehetséges nyomon követni az odometria, és sz iránytű szenzor méréseit. A megvalósítás során szempont kell legyen a minél hatékonyabb, ezáltal gyorsabb kommunikáció a perifériákkal, lerövidítve a teljes rendszer ciklusidejét.
Energiahatékony kereskedő ágens fejlesztése
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Sélley Bálint
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: ágensek
A pénzügyi és kereskedelmi szférában rendkívül fontos szerepet töltenek be az automata kereskedő ágensek, amelyek az elérhető árfolyamok elemzésével képesek önálló pénzügyi műveletek végrehajtására. A szakdolgozat célja egy automata kereskedésre alkalmas ágens kifejlesztése alacsony fogyasztású hardveren.
Sorjázó technológia robottal való megvalósítása
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Pogonyi Gábor István
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: robotika
A Linamar Hungary NyRt. PPM divíziójának, Delphi EUP gyártósorán előállított termék utólagos megmunkálása robottal. A szakdolgozat célja, az előállítandó termék korábbi megmunkálási műveleteknél keletkezett sorja eltávolítása a rendelkezésre álló, IRC5-ös vezérlésű, ABB IRB 2400 típusú robotkar betanításával.
Khepera III robot adaptív pályakövető és ütközésmentes irányítása
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Rabi Zsolt
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: robotika
Hibatűrő, hatékony vonalkövető robotvezérlési stratégia kifejlesztése a Khepera III mobil robot segítségével. A robotnak alkalmasnak kell lennie odometria segítségével feltérképezni a pálya adottságait, majd ez alapján adaptálódnia a hatékonyabb bejárás érdekében. A tanulási folyamatot követően a pálya bejárása során azonosítania kell saját pozícióját, és képesnek kell lennie a pályavonalon felmerülő folytonossági hiány automatikus korrekciójára, továbbá a pályán található akadályok felismerésére és biztonságos kikerülésére.
Alkalmazásfejlesztés és teljesítmény-optimalizálás linux alapú routeren
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Tóth Szabolcs
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: Linux router
A kereskedelmi forgalomban kapható routerekhez előtelepített operációs rendszerek gyakran korlátozzák a hardver képességeit, ezért érdemes más (nyílt forrású) operációs rendszereket használni, melyek lehetővé teszik a router szélesebb körű alkalmazhatóságát. Ilyen kibővített funkció például a távlabor, ahol USB porton keresztül kapcsolódnak mérést vagy beavatkozást végző egységek a routerhez ami biztosítja a kommunikációt és kezeli a felhasználói kéréseket is. A szakdolgozat célja a Tp Link 1043nd router hardveres képességeinek felmérése és továbbfejlesztése jól használható távlabor központ megvalósításához.
Univerzális vezeték nélküli kommunikációs interfész fejlesztése Androidos telefon és mobil robot között
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Csepregi Bálint
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: robotika, Android, Bluetooth
A mobiltelefonok és a fejlesztést támogató operációs rendszereik segítségével lehetőség nyílik a telefon hardveres erőforrásainak felhasználásával összetett interfészek fejlesztésére. Gyakran előfordul, hogy a mobiltelefon és a hozzá csatlakoztatni kívánt eszköz egyaránt rendelkezik bluetooth, valamint wifi porttal is, melyek egyszerre, vagy egymás kiváltásával is képesek lennének az adatátvitelre, viszont ezek összehangolását a felhasználónak kell elvégeznie. A szakdolgozat célja újszerű drótnélküli kommunikációs interfészek és a hozzá tartozó általános protokoll kifejlesztése mobil robotok és androidot futtató telefon közé, ami képes automatikusan váltani a bluetooth és a wifi csatornák között előre beállított stratégia és a csatornák aktuális állapota szerint.
Koala II. robot kibővítése vezeték nélküli kommunikációval és iránytű szenzorral SunSpot segítségével
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Szokol Mihály
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: robotika
Szárazföldi mobil robotok egyik legfontosabb feladata a lokalizáció, ami a robot pillanatnyi pozíciójának, valamint orientációjának meghatározása. Beltéri működés esetén gyakran nincs lehetőség GPS jel vételére, vagy a környezet módosítására, de mégis szükséges a lokalizáció elvégzése. Ilyen esetekben kerül előtérbe a robot belső szenzorain alapuló lokalizációs rendszer, az odometria, aminek nagy hátránya a mérési hibák összeadódása a futtatás során. Az odometriával számolt orientáció hibáját lehetséges detektálni kötlséges gépi látás segítségével, vagy jóval hatékonyabban egy iránytűvel is. A szakdolgozat célja a Koala II robot kibővítése drótnélküli kommunikációval és iránytű szenzorral, valamint külső PC-re történő adatrögzítővel ami képes nyomon követni az odometriából számolt orientációs hibát.
Innovatív felhasználói beviteli megoldások modell hajó irányítására
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Flach István
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: robotika
A munka célja innovatív beviteli technológiák alkalmazása a gyakorlatban egy távirányítású modell hajó meghajtására. A hallgató feladata az alkalmazható beviteli eszközök összegyűjtése, valamint a modell hajóhoz történő illesztése és a megoldások összehasonlítása. Alkalmazni kell érintésérzékelő, mozgatás érzékelő módszert, továbbá legalább egy kontaktust nem igénylő (felhasználó mozgását vagy hangját felismerő) beviteli módot. Az irányító rendszereknek képesnek kell a modell hajó mozgását előre, illetve oldal irányban egyaránt befolyásolniuk.

Műszaki Informatikai szak

Szoftverfejlesztés pitvarfibrillációs EKG jelek spektrális analízisére
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A pitvarfibrillációban mért EKG jelek analízise igen hasznos információkat adhat a szívműködés elégtelenségeiről, a szívizom különböző részeinek állapotáról. A II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ és a Műszaki Informatika Tanszék kutatási együttműködést folytat olyan szoftverek kifejlesztésében, melyek a meglevő műszerek által adott adatokból képesek minél hatékonyabban információt kiynerni.
A feladat célja egy olyan megbízható, interaktív grafikus felületű szoftver megírása, mely az elterjedt formátumú adatfájlokból a jelek importálását és flexibilis spektrális elemzését elvégzi.
Vezeték nélküli gázszenzormodul szoftverfejlesztése fluktuációkkal javított érzékeléshez
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A félvezető és nanotechnológiai alapú gázszenzorok egyik kedvezőtlen tulajdonsága, hogy szelektivitásuk kicsi, a mért szenzorjelből nem lehet közvetlenül megállapítani a jelenlevő gázok típusát, koncentrációját. Gázkeverékek összetételének, koncentrációjának meghatározásához tipikusan többféle szenzor jeleinek egyidejű mérésére és analízisére van szükség.
Az utóbbi időben megjelent egy ígéretes módszer, ami egyetlen szenzor jelének mérésén alapul, viszont nem csak a jel átlagos értékét, hanem annak véletlenszerű ingadozásait is felhasználja az információszerzéshez - a módszer elnevezése ennek megfelelően "fluctuation enhanced sensing (FES)". A Műszaki Informatika Tanszéken kifejlesztett vezeték nélküli szenzormodul elektronikája alkalmas a jelek mérésére, egyelőre azonban az adatfeldolgozás kizárólag személyi számítógéppel történik.
A feladat célja egy olyan beágyazott szoftver fejlesztése, mely alkalmas a feszültségfluktuációk mérésére, a mért adatok szórásának, spektrális analízisének elvégzésére, valamint a feldolgozott információ megjelenítésére is.
FPGA protípus kártya tervezése mikrohullámú erősítők torzításának kiküszöbölésére
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: FPGA, méréstechnika
Napjainkban egyre gyakrabban használunk a vezeték nélküli eszközöket. Következésképpen nagy igény mutatkozik a vezeték nélküli hálózati infrastruktúra különböző komponenseire (antennák, erősítők) is. Jelen diplomamunka célja egy budapesti céggel való együttműködés keretében egy olyan programozható logikai kapumátrix alapú áramkör elkészítése, amely mikrohullámú erősítők működési paramétereit monitorozva igyekszik minimalizálni az erősítő torzítását.
TDC áramkör implementálása FPGA-n
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Kincses Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, FPGA
Két impulzus között eltelt idő nagypontosságú, akár pikomásodperces mérése számos különböző alkalmazás esetében fontos lehet. Ilyen alkalmazások például az úgynevezett TOF (Time-Of-Flight) szenzorok, az optikai korrelációs spektroszkópok, a pozitron emissziós tomográfok, és pulzus pozíció demodulátorok. A két impulzus között eltelt idő mérési pontosságának korlátja a mérőeszköz órajel generátorának maximális frekvenciája. Ennek a korlátnak a kiküszöbölésére különböző eljárásokat fejlesztettek ki, melyek közül az egyik a TDC (Time-To-Digital Converter). A hallgató feladata egy ilyen TDC áramkör megvalósítása az FPGA-n, továbbá az FPGA-s fejlesztőkártyához csatolható a jelek illesztését végző kiegészítő kártya tervezése.
Napelemek használata az energiatermelésben
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: energetika
Feladat: Meg kell építeni napelemet tartalmazó energiatermelő egységet, amely alkalmas pályakövetési algoritmussal mindig a legnagyobb hatásfokkal működni, a vezérlő áramkör léptetőmotort hajtson.
Fel kell dolgozni az organikus napelem (OPV) felhasználásának kérdéseit is. Matlab segítségével modellezze a rendszereket és hasonlítsa azokat össze.
Programozható gyújtáselektronika Otto-motorokhoz
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Feladat: A feladat egy gyújtáselektronika modul kifejlesztése 2 és 4 ütemű Ottó-motorhoz, mely a robbanáshoz szükséges szikrát generálja. Az áramkör képes legyen egy adott fordulatszámhoz adott előgyújtás értéket hozzárendelni, valamint tudja korlátozni a motor maximális fordulatszámát. A modult mikrovezérlővel kell megvalósítani. A megfelelő előgyújtás értékeket egy felhasználói szoftver segítségével lehessen beállítani, amely soros adatkommunikációt folytat a mikrovezérlővel, ami a kapott értékeket eltárolja memóriájába későbbi felhasználáshoz. A program adjon lehetőséget a pillanatnyi fordulatszám és előgyújtási szög megfigyelésére a motor működése közben. Ezeket jelenítse meg valós idejű diagramokon. Legyen lehetőség ezen felül a beállított előgyújtás értékek eltárolására a számítógépen, valamit a lementett értékek visszatöltésére a felhasználói programba. A kisebb károsanyag kibocsátás, és a motor alacsonyabb üzemeltetési költsége érdekében, a modul alkalmazása tegye lehetővé alternatív üzemanyag használatát, mint például az E85.
Példatár Microchip PIC vezérlővel - 1
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: példatár
Feladat: A példatárnak tartalmazni kell 10 jellegzetes témakört mikrovezérlők programozására. A példák alapoktól kezdve magyarázzák el az adott feladatok megoldását. A példák a következők: ...
Ügyfélhívó rendszer vezetéknélüli eszközökkel
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Feladat: Az ügyfélhívó rendszer kezeljen több csoportot, tegye lehetővé a csoportok közötti átfedést. A kijelző a sorszám mellett a megfelelő ügyintéző számát írja ki. A vezetékes összeköttetés mellett vezeték-nélküli kapcsolatot is lehessen választani.
Intel 8051 mikrovezérlővel megépített kísérleti panel
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: elektronika
Meg kell építeni egy 8051 mikrovezérlőn alapuló panelt, amely tartalmaz:
ledeket, kapcsolókat, 7 szegmenses kijezőt, stb. Biztosítani kell a 4 x 8 portlább kivezetését csatlakozóval a további bővítés érdekében. A táplálást egy külső egység biztosítsa.
Vezeték nélküli szenzorhálózatok alkalmazása üvegházakban
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Crossbow TelosB mote-ok segítségével üvegházban kell mérni hőmérsékletet, páratartalmat és a mért értékek alapján, ha szükséges beavatkozást végezni hőmérséklet, páratartalom és földnedvesség beállítása érdekében. A mote-ok tárolják el a mért adatokat a memóriájukban, és ha egy vezérlőüzenetet kapnak, akkor küldjék el a bázisállomásra. A programok írása nesC és Java nyelven történjen.
Oszcilloszkóp mérőszoftverek fejlesztése
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A modern digitális oszcilloszkópok nagy része számítógéphez köthető, és számítógépen futó szoftverek segítségével is vezérelhetők. Azonban, sajnos az oszcilloszkópokhoz ingyen adott szoftverek számos korláttal rendelkeznek.
A hallgató feladata, hogy néhány korlátot egyéni szoftver készítésével kiküszöböljön.
Rendelkezésre álló oszcilloszkópok: Rigol VS5042D, Tektronics DPO 2024, Tektronics TDS 2002C.
Flexibilis, valamint szilárd érintés érzékelő szenzor fejlesztése
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: szenzorok
Egyes érintés érzékelő szenzor típusok mint számítógép beviteli eszközök (touchpad) közismertek, azonban ezek flexibilis változatai kevéssé elterjedtek. Ez utóbbiakat többek között orvosi műszerek vagy robot talp érzékelők kifejlesztéséhez lehetne használni. A szakdolgozat célja a technológiák összehasonlítása, valamint egy flexibilis és egy szilárd felépítésű érintés érzékelő fejlesztése az Edaq530 rendszerhez.

Hallgatók által már választott témák:

Mikrovezérlő-alapú idődigitalizálás ns alatti felbontással
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Varjasi Róbert
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Az időtartamok digitális mérését a legegyszerűbben egy stabil frekvenciájú számlálóval végezhetjük el, ami minden mikrovezérlő alapperifériái közé tartozik. A mérési elv szerint lényegében azt számoljuk meg, hogy a mérendő időtartamba hányszor fér a számlálót vezérlő jel periódusideje. Mivel egy egész számot kapunk eredményképpen, az idő digitalizálsa történik, a maximális kvantálási hiba a periódusidő fele. Ez gyakran pontatlanná teszi a mérést, a kvantálás hiba rövidebb időtartamok esetén túl nagy lehet, ezért különböző módszereket alkalmaznak a hiba csökkentésére.
A feladat során a mérési időablak kvantálási időnél finomabb determinisztikus és/vagy véletlenszerű eltolásaira alapuló módszerrel növeljük a mérési felbontást ns tartományba.
A feladat célja a C8051F410DK mikrovezérlőkitre épülő kiegészítő áramkör tervezése és megépítése, mely elvégzi a szükséges időtolásokat. Továbi fontos cél a mikrovezérlőn futó szoftver kifejlesztése, mely a megfelelő jelfeldolgozási algoritmusokkal képes a mérési időfelbontás növelésére.
Hordozható DDS jelgenerátor fejlesztése
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Balogh Krisztián
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A DDS (direct digital synthesis) az egyik legmodernebb eljárás időfüggő analóg jelek precíz előállítására. A módszer lényege az, hogy a kívánt jelalakot digitális formában előállítjük, majd egy digitál/analóg átalakító segítségével valós jellé alakítjuk.
A feladat célja egy olyan DDS integrált áramkört alkalmazó hordozható jelgenerátor tervezése és elkészítése, mely elemről üzemeltethető, beépített C8051F410 mikrovezérlőre alapul és számítógéphez is csatlakoztatható USB porton keresztül. A jel amplitúdója, frekvenciája és a jelalak a nyomógombokkal állítható, az aktuális állapot alfanumerikus kijelzőn látható.
Univerzális 4-20mA szenzormodul fejlesztése
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Boros Péter Bálint
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Az ipari távadók egyik legelterjedtebb jelformája a 4-20mA tartományú áramkimenet. A szenzorok jelét analóg jelkondicionáló áramkörökkel tudjuk a szükéges áramjellé konvertálni, ugyanakkor elektronikai szempontból a szenzorok jelentősen különböznek, gyakran nemlineárisak, hőmérsékletfüggőek, így igen komplikált és kevéssé flexibilis analóg elektronikai tervezést igényelhet a feladat. A modern, nagyfelbontású analóg/digitális átalakítókat tartalmazó kevert-jelű mikrovezérlők megjelenése nagymértékben egyszerűsítheti a feladat megoldását, mivel a szenzorok többségét akár közvetlenül csatlakoztathatjuk a mikrovezélőhöz, szftveresen végezhetjük a jelkondicionálás döntő többéségét, és a feldolgozott digitális jelet egyszerűen alakíthatjuk 4-20mA tartományú áramjellé.
A feladat célja egy univerzális, mikrovezérlőre épülő 4-20mA szenzormodul kifejlesztése, elkészítése és több gyakran használt szenzorral való tesztelése.
24-bites szenzor-USB interfész mérőszoftverének fejlesztése
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Balog Tamás Péter
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A modern szenzor-USB interfészek lehetővé teszik, hogy a szenzorok jeleit egy kisméretű, kompakt eszköz segítségével az USB porton keresztül számítógépbe vihessük és valós időben feldolgozhassuk, megjeleníthessük. A Műszaki Informatika Tanszéken kifejlesztett szenzor-USB interfész univerzális portjai számos különféle szenzor közvetlen csatlakoztatását teszik lehetővé, így pusztán a számítógépen futó szoftver megváloztatásával szinte korlátlan számú mérőműszert fejleszthetünk ki. Az így kapott úgynevezett virtuális műszereknek nagyrésze szoftver, ugyanakkor nagyon is valódi méréseket végeznek el.
A feladat célja a legújabban kifejlesztett, 24-bites A/D konverterre épülő szenzor-USB interfész JAVA-alapú szoftverének kifejlesztése, mely univerzálisan alkalmazható számos mérési feladatra.
Bluetooth fotopletizmográf fejlesztése szívritmus-jellemzők mérésére
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Griecs György
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A fotopletizmográfiás elv alapján egyszerűen mérhetővé válik a szívműködés hatására az ujjban létrejövő vértelítettség időbeli változása. Ha egy infra LED segítségével az ujjat átvilágítjuk, majd az átjutó fény mennyiségét infra fototranzisztorral mérjük, az ujj vértelítettségével közel arányosan változó jelet kapunk.
A cél egy olyan áramkör kifejlesztése, mely tartalmazza a LED és fototranzisztor kezeléséhez szükséges analóg áramköröket, a kevert-jelű mikrovezérlőt, mely a jelek digitlizálása mellett ezek továbbítását is elvégzi Bluetooth kommunikáció segítségével. A jeleket fogadó, megjelenítő és a szívritmus-jellemzőket kiszámító személyi számítógép szoftverének elkészítése is feladat.
FM demodulációs algoritmus kifejlesztése hangkártyás mérésekhez
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Molnár Melinda
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Gingl Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A számítógépek egyetlen analóg be- és kimeneti portját a hangkártya adja, mely minden számítógépen megtalálható. A jelek amplitúdóját nagy, 16-bites felbontással lehet mérni, ugyanakkor a pontosság kicsi, és az egyik fő hátrány, hogy a bemenet AC-csatolt, azaz nem lehet időben lassan változó jeleket mérni. Ha ezeket a jeleket frekvenciamodulált jelekké alakítjuk, akkor egyrészt lehetővé tehetjük DC jelek mérését, másrészt a pontosságot és megbízhatóságot is megnövelhetjük.
A cél egy nyílt-forrású JAVA alapú szoftver megírása, mely gyors, optimalizált frekvencidemodulációs algoritmus segítségével képes a mért jeleket valós időben képes grafikusan megjeleníteni, tárolni. A demodulált jelek valós értékekre skálázását és néhány fontosabb jelfeldolgozási lehetőséget is biztosítani kell.
Vezeték nélküli fotopletizmográf fejlesztése szívritmus-jellemzők mérésére
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Taylor John Sándor
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Kincses Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A fotopletizmográfiás elv alapján egyszerűen mérhetővé válik a szívműködés hatására az ujjban létrejövő vértelítettség időbeli változása. Ha egy infra LED segítségével az ujjat átvilágítjuk, majd az átjutó fény mennyiségét infra fototranzisztorral mérjük, az ujj vértelítettségével közel arányosan változó jelet kapunk.
A vezeték nélküli szenzorhálózatok sok egymással rádión keresztül kommunikáló szenzorból úgynevezett mote-ból épülnek fel. A mote-ok a beépített, vagy egy kiegészítő kártyával hozzájuk csatolt szenzorokon keresztül képesek különböző fizikai mennyiségek mérésére.
A hallgató feladata, hogy egy IRIS típusú mote-hoz elkészítsen egy olyan szenzorkártyát, mely tartalmazza a LED és fototranzisztor kezeléséhez szükséges analóg áramköröket. Emellett el kell készítni a mote-on az új szenzorkártyát kezelni képes driver-t, valamint a PC oldalon a mérési adatokat megjelenítő és elemző szoftvert is.
Véletlen szám generátor implementálása FPGA-n
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Lippai Gábor
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Kincses Zoltán
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, FPGA
Bár a legtöbb modern jelgenerátor képes zajt is létrehozni, ennek a spektruma és eloszlása általában rögzített. Kutatási feladatokban ugyanakkor szükség lehet szélesebb körű zajtípusok létrehozása. A hallgató feladata egy 1/fα zajgenerátort megvalósító áramkör implementálása az FPGA-n, továbbá az FPGA-s fejlesztőkártyához csatolható kiegészítő kártya tervezése.
SunSPOT alapú segway készítése
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Varga Csaba
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: robotika, mechatronika
SunSPOT felhasználásával készíteni kell egy segway-t, távirányításos irányítással. A segwayt legoból kell készíteni. Mivel a sunspotban vannak beépített szenzorok(gyorsulási szenzor stb.), így ezzel lehetne irányítani a legot, hogy ne dőljön el.
Mikrovezérlővel megépített LED panel vezérlése Android operációs rendszerű okos telefonnal
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Rigó Nándor
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: Android, elektronika
A munka ismerteti az Android rendszert, a felhasználói felületet. Elemezi a platformot, valamint a hardveres követelményeket, amelyek az Android rendszer sajátjai. Bemutatja a fejlesztői környezeteket, valamint a tesztelési lehetőségeket. A mikrovezérlővel megépített lap hardver és szoftver ismertetése, megtervezése és megépítése. Ismertetésre kerül a Bluetooth és USB szabvány. A kész, működőképes rendszer bemutatása, a felhasználási területek felhasználása.
Hőmérséklet szabályzás GSM hálózaton keresztül
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Kiss József
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Feladat: A készülék általános célú GSM alapú távjelző modul, amely bemeneti indítójel (pl. infravörös mozgásérzékelő, riasztóközpont kimenet) hatására képes SMS küldésre és/vagy tárcsázásos hívásra.
Az eszköz kis helyigényű, kompakt kivitelű, így egyszerűen, kevés beruházással illeszthető a legkülönbözőbb típusú riasztórendszerekhez pl.: lakásriasztókhoz, valamint felügyelni kívánt eszközökhöz, berendezésekhez, legyenek azok új telepítésűek, vagy akár előzőleg installált, beüzemelt rendszerek. A készülék felépítését tekintve egy kártya független ipari GSM adó-vevő egységet tartalmaz, valamint egy intelligens mikrovezérlőt, amelyek egymással együttműködve látják el a kívánt feladatot.
Autómodell irányítása Bluetooth kommunikációt megvalósítva Android operációs rendszerrel
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Lipcsei Imre
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, Android, Bluetooth
Feladat: A Bluetooth jel fogadására alkalmas autómodell irányítására a mobil eszköz gyorsulásszenzorát használjuk: A készülék előre döntésével a modell előre mozog, hátra döntésével tolat, valamely oldalra fordításával pedig kanyarodik. Így a mobilkészülék kormányként funkcionál.
Pára- és hőmérséklet rögzítő rendszer helymeghatározással
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Nyistyár Attila
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, szenzorok
Feladat: Készítsen egy adatrögzítő "doboz"-t, amelyet bármilyen repülésre, lebegésre alkalmas eszközzel fel lehet juttatni a kívánt helyre, magasságba. Feladata hőmérséklet- és páratartalom rögzítése időbélyegzővel, GPS koordinátákkal és magassági értékkel. Az értékek kerüljenek egy adatbázis kezelőbe (például OpenOffice adatbázis kezelője) kiértékelés céljából.
Robot távirányítása interneten keresztül
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Kalózi Zsolt
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, robotika
Feladat: Készítsen el egy olyan robot távirányítót, amelyik rendelkezik a következő tulajdonságokkal:
- Parancsok küldése a robot előre-hátra mozgatására,
- A törzs jobbra-balra forgatására 90 fokot, előre döntésére 90 fokig
- A fej bólint 90 fokig, jobbra-balra 90 fok forgás
- A kéz mozgatása mint az emberi kéz
- A 3 újj fogjon meg tárgyat
- Akadály esetén a robot kerülje ki az akadályt
- Visszajelzés a parancsok végrehajtásáról
- Számítógépen írjon 4GL nyelven programot amelyik szimulálja a robot mozgását egy n x m-es hálón, ahova különböző méretű akadályokat lehet elhelyezni.
- A fenti feladatokat interneten keresztül valósítsa meg, felhasználva a roboton levő és a robotot követő kamerákat is.
Robot távirányítása
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Janki Teréz
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, robotika
Feladat: Készítsen el egy olyan robot távirányítót, amelyik rendelkezik a következő tulajdonságokkal:
- Parancsok küldése a robot előre-hátra mozgatására,
- A törzs jobbra-balra forgatására 90 fokot, előre döntésére 90 fokig
- A fej bólint 90 fokig, jobbra-balra 90 fok forgás
- A kéz mozgatása mint az emberi kéz
- A 3 újj fogjon meg tárgyat
- Akadály esetén a robot kerülje ki az akadályt
- Visszajelzés a parancsok végrehajtásáról
- Számítógépen írjon 4GL nyelven programot amelyik szimulálja a robot mozgását egy n x m-es hálón, ahova különböző méretű akadályokat lehet elhelyezni.
Robot távirányítása interneten keresztül WiFi Router felhasználásával
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Kiszel Kristóf
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, robotika
Feladat: Készítsen el egy olyan robot távirányítót, amelyik rendelkezik a következő tulajdonságokkal:
Egy wifi router, egy szervovezérlő, a szervomotorok, egy tárolóegység (például SD kártya) és érzékelők alkotják a robot lényegi részét, ezek kerülnek be egy járótestbe.
A router célszerűen olyan, amin le lehet cserélni az alapértelmezett firmware-t, például egy Linksys WRT54GL, de bármelyik másik megfelel amelyikre telepíthető például OpenWRT. A robot így vezeték nélküli hálózaton keresztül kapcsolódna az internetre, ahol egy weboldalon keresztül lehetne neki utasításokat adni, lekérdezni az érzékelők állapotát, esetleg új programot tölteni rá. Ezt az internetes felületet úgy is meg kell írni, hogy mobiltelefonos kijelzőkön is jól használható legyen.
32 bites mikrovezérlőn alapuló zajgenerátor megvalósítása
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Szabó Ádám
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Bár a legtöbb modern jelgenerátor képes zajt is létrehozni, ennek a spektruma és eloszlása általában rögzített. Kutatási feladatokban ugyanakkor szükség lehet szélesebb körű zajtípusok létrehozása (pl. sávhatárolt fehér zaj vagy 1/f-zaj). A feladat színes zajokat létrehozó eszköz megvalósítása.
Bluetooth alapú mérőműszerek fejlesztése
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Kállai Ádám
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A feladat olyan akkumulátoros eszközök és mérőműszerek fejlesztése, amelyek akár számítógépekkel, akár mobiltelefonokkal tudnak kommunikálni. Az eszközök mérhetik szenzorok jeleit (pl. gyorsulás, szögsebesség, hőmérséklet, nyomás, páratartalom…), laptoppal (esetleg okostelefonnal) kiegészítve pedig akár hordozható oszcilloszkópként is használhatók.
JAVA alapú mérő és adatelemző szoftver fejlesztése mobiltelefonra
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Zámba Richárd
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A feladat olyan JAVA alapú mérő és adatelemző szoftver fejlesztése érintőképernyős okostelefonra, mely segítségével tudományos célú méréseket lehet végezni, továbbá demonstrációs kísérleteket is be lehet mutatni. Maguk a mérőeszközök Bluetooth segítségével kommunikálnak a telefonon futó szoftverrel. A szoftver feladata a mérések vezérlése, az adatok megjelenítése, valamint a felhasználó utasításainak követése.
Alacsony költségvetésű, 8051 alapú robot megvalósítása
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Hankó Gergely
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
A középiskolai/egyetemi hallgatók természettudományok érdeklődését jelentősen növelik azok a kísérletek, melyek során ők maguk férhetnek hozzá az aktuális technikai vívmányokhoz. Ilyenek például a robotok is. Ezeket beépítve a kísérletező oktatásba, a hallgatók motivációja nagy mértékben javítható. Azonban ahhoz, hogy ezek a robotok elterjedjenek szüksége, hogy a költségük minél alacsonyabb legyen, ugyanakkor funkcionalitásukban minél többet nyújtsanak.
A hallgató feladata egy olyan kerekes, vezeték nélküli robot megvalósítása, mely olcsó eszközök segítségével könnyen megvalósítható, ugyanakkor alkalmas a leggyakrabban előforduló robot programozási feladat demonstrálására.
Intelligens kijelző ipari szenzorok számára
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Luli Zoltán Győző
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: elektronika, mechatronika
Az iparban számos távadó interfész létezik. Ezek jelének megjelenítése néha drága, ipari mérőműszereket igényel, ráadásul különbözőket az egyes interfész típusoknak megfelelően. A szakdolgozat célja egy olyan univerzális mérőeszköz elkészítése, mely számos távadó jelét képes fogadni, megjeleníteni, és, szükség esetén átalakítani, hogy az más műszerekkel is feldolgozható legyen.
A műszer Atmel AVR mikrovezérlőn alapul, 2 soros LCD kijelzőn jeleníti meg az adatokat, illetve szükség esetén számítógéphez köthető, így számítógépen további adatfeldolgozást lehet végezni. A távadók számára rendelkezésre álló interfészek: feszültség bemenet (1, 10, 100 választható erősítéssel), 4-20 mA-es áram bemenet, RS232, RS485, feszültség és áramgenerátor kimenet.
Khepera III robot kibővítése vezeték nélküli kommunikációval, iránytű szenzorral és logolási képességgel
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Kovács Dániel
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: robotika
Beltéri mobil robotoknál gyakran nincs lehetőség külső lokalizációs rendszerekhez kapcsolódni, így a robotnak saját szenzoraira kell támaszkodnia navigáció közben. A navigáció megbízhatóságát alapvetően befolyásolja a lokalizáció pontossága. Mobil robot lokalizációjának alapvető része a lokális elmozdulások összegzéseként számolt odometria, amit érdemes validálni kiegészítő, időben nem változó hibájú szenzorral, mint amilyen az iránytű. A szakdolgozat célja a KoreBot II számítógéppel bővített Khepera III robot kiegészítése drótnélküli kommunikációs lehetőséggel (bluetooth vagy wifi) külső irányító egység felé, iránytű szenzorral, valamint adatrögzítési képességgel, amivel lehetséges nyomon követni az odometria, és sz iránytű szenzor méréseit. A megvalósítás során szempont kell legyen a minél hatékonyabb, ezáltal gyorsabb kommunikáció a perifériákkal, lerövidítve a teljes rendszer ciklusidejét.
Energiahatékony kereskedő ágens fejlesztése
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Sélley Bálint
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: ágensek
A pénzügyi és kereskedelmi szférában rendkívül fontos szerepet töltenek be az automata kereskedő ágensek, amelyek az elérhető árfolyamok elemzésével képesek önálló pénzügyi műveletek végrehajtására. A szakdolgozat célja egy automata kereskedésre alkalmas ágens kifejlesztése alacsony fogyasztású hardveren.
Sorjázó technológia robottal való megvalósítása
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Pogonyi Gábor István
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: robotika
A Linamar Hungary NyRt. PPM divíziójának, Delphi EUP gyártósorán előállított termék utólagos megmunkálása robottal. A szakdolgozat célja, az előállítandó termék korábbi megmunkálási műveleteknél keletkezett sorja eltávolítása a rendelkezésre álló, IRC5-ös vezérlésű, ABB IRB 2400 típusú robotkar betanításával.
Khepera III robot adaptív pályakövető és ütközésmentes irányítása
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Rabi Zsolt
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: robotika
Hibatűrő, hatékony vonalkövető robotvezérlési stratégia kifejlesztése a Khepera III mobil robot segítségével. A robotnak alkalmasnak kell lennie odometria segítségével feltérképezni a pálya adottságait, majd ez alapján adaptálódnia a hatékonyabb bejárás érdekében. A tanulási folyamatot követően a pálya bejárása során azonosítania kell saját pozícióját, és képesnek kell lennie a pályavonalon felmerülő folytonossági hiány automatikus korrekciójára, továbbá a pályán található akadályok felismerésére és biztonságos kikerülésére.
Alkalmazásfejlesztés és teljesítmény-optimalizálás linux alapú routeren
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Tóth Szabolcs
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: Linux router
A kereskedelmi forgalomban kapható routerekhez előtelepített operációs rendszerek gyakran korlátozzák a hardver képességeit, ezért érdemes más (nyílt forrású) operációs rendszereket használni, melyek lehetővé teszik a router szélesebb körű alkalmazhatóságát. Ilyen kibővített funkció például a távlabor, ahol USB porton keresztül kapcsolódnak mérést vagy beavatkozást végző egységek a routerhez ami biztosítja a kommunikációt és kezeli a felhasználói kéréseket is. A szakdolgozat célja a Tp Link 1043nd router hardveres képességeinek felmérése és továbbfejlesztése jól használható távlabor központ megvalósításához.
Univerzális vezeték nélküli kommunikációs interfész fejlesztése Androidos telefon és mobil robot között
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Csepregi Bálint
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakörök: robotika, Android, Bluetooth
A mobiltelefonok és a fejlesztést támogató operációs rendszereik segítségével lehetőség nyílik a telefon hardveres erőforrásainak felhasználásával összetett interfészek fejlesztésére. Gyakran előfordul, hogy a mobiltelefon és a hozzá csatlakoztatni kívánt eszköz egyaránt rendelkezik bluetooth, valamint wifi porttal is, melyek egyszerre, vagy egymás kiváltásával is képesek lennének az adatátvitelre, viszont ezek összehangolását a felhasználónak kell elvégeznie. A szakdolgozat célja újszerű drótnélküli kommunikációs interfészek és a hozzá tartozó általános protokoll kifejlesztése mobil robotok és androidot futtató telefon közé, ami képes automatikusan váltani a bluetooth és a wifi csatornák között előre beállított stratégia és a csatornák aktuális állapota szerint.
Koala II. robot kibővítése vezeték nélküli kommunikációval és iránytű szenzorral SunSpot segítségével
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Szokol Mihály
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: robotika
Szárazföldi mobil robotok egyik legfontosabb feladata a lokalizáció, ami a robot pillanatnyi pozíciójának, valamint orientációjának meghatározása. Beltéri működés esetén gyakran nincs lehetőség GPS jel vételére, vagy a környezet módosítására, de mégis szükséges a lokalizáció elvégzése. Ilyen esetekben kerül előtérbe a robot belső szenzorain alapuló lokalizációs rendszer, az odometria, aminek nagy hátránya a mérési hibák összeadódása a futtatás során. Az odometriával számolt orientáció hibáját lehetséges detektálni kötlséges gépi látás segítségével, vagy jóval hatékonyabban egy iránytűvel is. A szakdolgozat célja a Koala II robot kibővítése drótnélküli kommunikációval és iránytű szenzorral, valamint külső PC-re történő adatrögzítővel ami képes nyomon követni az odometriából számolt orientációs hibát.
Innovatív felhasználói beviteli megoldások modell hajó irányítására
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Flach István
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Szépe Tamás
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Műszaki Informatikai szak
Témakör: robotika
A munka célja innovatív beviteli technológiák alkalmazása a gyakorlatban egy távirányítású modell hajó meghajtására. A hallgató feladata az alkalmazható beviteli eszközök összegyűjtése, valamint a modell hajóhoz történő illesztése és a megoldások összehasonlítása. Alkalmazni kell érintésérzékelő, mozgatás érzékelő módszert, továbbá legalább egy kontaktust nem igénylő (felhasználó mozgását vagy hangját felismerő) beviteli módot. Az irányító rendszereknek képesnek kell a modell hajó mozgását előre, illetve oldal irányban egyaránt befolyásolniuk.

Programtervező Informatikus BSc

Járműmodell irányítása Bluetooth-os eszközzel
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szak: Programtervező Informatikus BSc
Témakör: Bluetooth
Feladat: Egy Bluetooth jel fogadására alkalmas járműmodell irányítása különböző interakciós gesztusok segítségével valamilyen mobil-eszköz segítségével, a hagyományos számítógépes beviteli eszközök (billentyűzet és egér) nélkül.
GSM távriasztó megépítése meglévő riasztórendszerhez
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Matijevics István
Szak: Programtervező Informatikus BSc
Meg kell építeni egy mikrovezérlőn alapuló ház-felügyeleti rendszert, ahol a kommunikáció a készülék és a felhasználó között sms-en keresztül történik. A rendszer jelezze a zónák riasztását, tegye lehetővé azok törlését, legyen lehetőség fűtés lekérdezésére és fűtési értékek beállítására.

Hallgatók által már választott témák:

Fizika BSc

Zaj alapú logika vizsgálata
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Fizika BSc
Bár a hagyományos logikai áramkörökkel működő eszközök elterjedtek és megbízhatóan működnek számos tanulmány azt vetíti előre, hogy hamarosan el fogják érni teljesítőképességük határait. Ezért számos kutatás folyik új logikai platformok létrehozására. Ezek egyike közé tartoznak a kvantumszámítógépek. Másik lehetőség a zajok használata különböző logikai műveletek megvalósítására, ezt a lehetőséget már számos cikkben vizsgálták.
A szakdolgozat témája ezekhez az alapkutatásokhoz kapcsolódik. A hallgató feladata a zaj alapú logika lehetőségeinek vizsgálata. Szimulációk, protokollok tervezése, áramkörök tervezése, megvalósítása, tesztelése.

Hallgatók által már választott témák:

Valódi véletlenszám-generátor megvalósítása
Implementation of true random number generators
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Nagy Julianna
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Fizika BSc
A kriptográfiában alapvető fontosságuak azok a véletlenszám-generátorok, melyek nem csak pszeudovéletlen-számokat állítanak elő, hanem valódi, kiszámíthatatlan "igazi" véletlenszámokat. Ennek megvalósítására általában egy fizikai folyamatot hívnak segítségül.
A hallgató feladata egy olyan valódi véletlenszám-generátor létrehozása, amely elegendően gyors és pontos, valamint USB-n keresztül a számítógéphez lehet kötni.
Hordozható, Bluetooth alapú EKG-mérő fejlesztése szívritmus-jellemzők mérésére
Development of a Portable, Bluetooth based ECG meter for the measurement of heart rhythm features
A téma megvalósításán a következő hallgató dolgozik: Tóth Edina
Tanszék: Műszaki Informatika Tanszék
Témavezető: Mingesz Róbert
Szakok: Mérnök Informatikus BSc, Fizika BSc
Az EKG egy elterjedt eszköz a szívritmusnak, illetve általánosabban, a szív állapotának figyelésére. A feladat egy olyan kisméretű, mobiltelefonnal vagy számítógéppel Bluetooth interfészen keresztül kommunikáló eszköz kifejlesztése, mellyel az EKG körbe megmérhető, valamint a csalatkoztatott eszköz kijelzőjén megjeleníthető. A mérőeszköz hasznos demonstrációs eszköz lehet a középiskolai, valamint az egyetemi oktatásban is.